Történet

1956 júliusában már működött a városi strandfürdő, ahol az úszók otthonra találtak. Ekkor úszóink a ZTE keretein belül versenyeztek.

1969 szeptemberében nyitott meg a Fedettuszoda. Ettől kezdve biztosítottak voltak a feltételek a jobb eredmények eléréséhez. Ebben az évtizedben látványos fejlődésnek indult a zalaegerszegi úszósport; országos szinten is kiemelkedő eredményeket ért el a szakosztály.

1987-ben  az addig elért sikerek ellenére először került veszélybe az úszósport léte a városban. A ZTE elnökségének határozata az úszókat is az átadásra ítélt szakosztályok közé sorolta. Ebből a helyzetből mentett meg a szakosztályt az Észak-Zalai Vízmű vállalata azzal, hogy befogadta, így az úszók az ÉVSE színeiben versenyezhettek tovább.

ÉVSE korszaknak még sok eredményes versenyzője volt az 1991-es idény végéig, amikor a Vízmű megszüntette az úszószakosztályt, és elmaradt a zalaegerszegi Fedettuszoda korszerűsítése is. A következő két év az úszás szempontjából sötét folt, a Fedettuszodát rekonstrukció céljából nagyjából 2 évre bezárták.

1993-ban a ma is aktív edzők elszántságának köszönhetően létrejött a Zalaegerszegi Úszó Klub. A kétéves kihagyást követően alapjaiból felépülő úszószakosztály első eredményei lassan kibontakozhattak: 2007 ?ben Szekeres Dorina ifjúsági kora ellenére részt vehetett a felnőtt rövidpályás Európa Bajnokságon, félévvel később pedig az ifjúsági Európa Bajnokságon, melyen 200 méter hátúszásban a magyar versenyzők között a legeredményesebb lett.

Dorinán kívül ebben az időszakban már több korosztályos válogatott is szerepelt a Zalaegerszegi Úszó Klub színeiben, akiknek eredményei visszaigazolták a Zalaegerszegen zajló színvonalas szakmai munkát.

Természetesen ezekhez az eredményekhez támogatókra is nagy szükség volt. Zalaegerszeg Városának Sportbizottsága mellett eleinte a Team2000 Kft, majd 2006-tól az EuropTec Kft. névadó szponzorként patronálta a klub munkáját. Ismét támogató lett a Zalavíz Zrt is, s rajtuk kívül a nehezedő gazdasági körülmények ellenére több vállalkozás és a versenyzők szülei napjainkig segítik részben anyagi eszközökkel, részben önkéntes munkával az úszószakosztályt.

2012 fontos év lett a szakosztály életében. Először indulhatott Olimpián zalaegerszegi nevelésű versenyző. Ráadásul a Londonban megrendezett Játékokon mindjárt ketten is: Szekeres Dorina a magyar válogatott tagjaként 200m vegyesúszásban állt rajthoz, míg Illés Fanniért a para-olimpia résztvevőjeként szoríthatott Zalaegerszeg.

A szakosztály többi versenyzője pedig a korosztályos országos bajnokságokon szerepelt eredményesen, így az egyesületi rangsorban 2012-ben az előkelő 10. helyen végzett, mely a legeredményesebb vidéki klub címre is jogosította.

2013-ban továbbra is több fiatal tehetség dolgozik Horváth Csaba vezetőedző és Horváth Tamás utánpótlásedző irányításával. A nyári korosztályos országos bajnokságokon ismét szép eredmények születtek, és Matyasovszky Dalma révén kétszeres serdülő olimpiai bajnokot köszönthetett a klub vezetése.

Évek óta probléma, és az előrelépés gátja, hogy a létesítményi feltételek sajnos 1968 óta változatlanok. Bár az eredmények az edzők munkája nyomán szépen alakulnak, további fejlődés az adott körülmények között komoly nehézségekbe ütközik.

A verseny-, diák- és tömegsport számára a fedettuszoda 5 pályás, 25méteres medencéje már ma sem elegendő, csak a legelszántabbak veszik azt igénybe. Az pedig, hogy a megyében sem található sehol 50 méteres, versenyzésre alkalmas medence, szinte egyedülálló az egész országban.

Noha az elmúlt két év során számos változtatás történt, mely a vendégek kényelmét szolgálta, sajnos az uszoda, illetve a külső medence állagjavítására, valamint gépészeti fejlesztésre nem került sor. A fedettuszoda tetőszerkezete továbbra is beázik, lassan statikai problémákat okoz, a külső medence pedig két éve teljes lezárásra került. A modernkori versenyzéshez ma már elengedhetetlen kondicionáló terem azóta sem áll rendelkezésre.

Az edzők nagy részt vállalnak az úszás iskolai oktatásában, valamint a diák- és tömegsport terén is. Ezen túlmenően egyéb sportágakban is kiegészítő tevékenységként megjelenik az úszás, nem beszélve a gyógy-úszásról, az egészségmegőrző, vagy rehabilitációs mozgásformákról, melynek helyszíne szintén az az uszoda, melynek ma sem műszaki színvonala, sem a befogadóképessége nem felel meg a kívánalmaknak.